Miért indul el az ember lánya vagy fia több száz kilómétert gyalogolni a világ másik tájára?
Ezer oka lehet...főként, mert nagy divat "Caminózni"!
Én 7 éve sem divatból indultam...
A Gyöngyök útján szocializálódtam...zarándoklat címén :-)
Ebben a gyönyörű országban csodálatos utak vannak...akár zarándoklatként járják a népek, akár nem.
Az Országos Kék Túra vonala pedig kiváló lehetőség az útrakelők számára...sokan járják folyamatosan, igazi kihívást jelent helyszínei és távolsága vonatkozásában is :-)
Az pedig, hogy ki miért járja...egyedül rajta múlik :-)
A Caminot sokan csupán a távolság miatt, sport miatt járják...nem belső utazásként!
...bár azt hiszem változások ezeknél az embereknél is történnek...
Sok egyéb más út is átszeli az országunkat, melyeket belső utazásként is járhatunk, ha vágyunk rá!
A Mária utat Közép-Európa zarándokútjának tartják, de a Szent Jakab út szintén rendelkezik magyar szakasszal, melyeket a mostani utunk során is többször kereszteztünk, az előbb említett úttal együtt még egy darabig olykor haladtunk is rajta :-)
A Gyöngyök útja Árpádházi Szent Margitnak állít emléket és a Bp-i Margit-szigettől, Mátraverebély-Szentkúton át Máriacellig tart, illetve Rómán át Santiagoba gyalogolhat az utazó!
Én úgy vélem, nekünk magyaroknak nincs szükségünk más népek útját járni...van itt út, melyen haladhatunk...ezek a MI ÚTJAINK :-)
No akkor térjünk vissza a saját utunkhoz, mely a Balaton-felvidéken és a Káli-medencében van!
Maga az út álma régi keletű...de érlelődnie kellett :-)
Évekre volt szükség ahhoz, hogy megvalósulhasson és útitársak is csatlakozzanak hozzám :-)
Ezen a vidéken nincs hivatalos, kijelölt zarándokút...csupán érintőlegesen a fentiek többek között...
A hely választása sem volt véletlen, hiszen NŐ vagyok és főként NŐKKEL foglalkozom a hivatásomból adódóan :-)
A Balaton gyönyörű öbleivel, vizeivel a Káli-medencét átölelő hegyeink mind-mind arra inspiráltak, hogy a legjobb és legszebb út lehet egy minőségi átalakulásra...
A 2016-os évem a párkapcsolatról szól...ennek minden velejárójával együtt!
Ennek szentelem ezt az évet a hivatásom mellett!
Szándékosan döntöttem így...sok "átgondolt és meggondolt" nap és téma után...
Úgy éreztem, hogy ha leteszem ezt és szembenézek minden aspektusával, melyre jelen pillanatban készen állok...egyéb más életemet érintő fontos dolgok és események kioldódhatnak és a következő évben "bátran" szentelhetem magam a gyermekeimmel kapcsolatos megoldásra váró kérdéseknek, tetteknek...!!!
No...akkor INDULJUNK!!!
Attól kezdve, hogy megszületett az elhatározás...MEGYEK!...az út formálni kezdte gyaloglóját!!!
Hét hónapon át formálódtam és formálódtunk...
Sokan voltunk és aztán 4-en lettünk!
Azok 4-en, akiknek ezen az úton menniük kellett...
NÉGY NŐ...A NŐISÉG ÚTJÁN!
Szimbólumunká vált a vörös korall karkötő, mely velünk volt az út során :-)
...zárójelben jegyzem meg, hogy emiatt még egy geológussal is "sikerült" nézeteltérésbe keveredni, hiszen teljesen tájidegen ez az ásvány ettől a tájtól...
Geológiai szemmel teljesen igaza lehet, nem is volt ezen mit vitázni...DE hát mi nem a racionalitás talaján gyalogoltunk itt most...és a jövőben sem így tervezzük...
Előre megtervezett úticéljaink voltak, komoly munka előzte meg az elindulást minden nézőpontból...
Aztán a pillanatok, melyeket átéltünk és megéltünk szép kihívásokat tartogattak a számunkra!
Utunkat asztrológiai szempontból is megterveztük...ennek áldását érezhettük is végig az úton :-)
Védelmet kaptunk mindentől és mindenkitől...már-már a szürrealizmus határát súrolta "bolyongásunk" :-)
Kezdődött mindjárt az első napunkkal 2016.július 11.-vel, Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomáson...
..."járt utat a járatlanért"...
Nos...hát MI elhagytuk :-)
...meg is lett az eredménye :-)
Már rögtön útban a Szigligeti várhoz eltértünk a számunkra kijelölt úttól...(jelzem mi jelöltük ki...)
Az eredmény?
...legalább egy hónapja nem járt út...
...egy gyönyörű hirtelen elénk ugró komondor (utólag úgy gondoltuk, hogy mázlink volt...kuvasz is lehetett volna!)
...hirtelen döntés hozatal, mely szerint a komondort ellátjuk a következő napokra étellel...(önmagunkat feláldozva)...vagy megnézzük hogyan lehet közlekedni a villanypásztor által örzött tehenek és a gyönyörű szürkemarha közelségében...az utóbbit választottuk igen gyors tanácskozás után :-)
A "susnyás", melyre letértünk :-)
Úticélunk...egyenesen árkon, bokron át a Szigligeti várhoz :-)
A komondorról sajnos egyéb okokból nem készült felvétel...pedig szép nagy példány volt :-)
...ja és működött a villanypásztor...kipróbáltam 2x is :-)
Miután azt hittük, hogy sikeresen megúsztuk a komondor kalandot...egy elhagyatott udvarra érkeztünk...
Mivel keresztül-kasul teli volt vad csapásokkal és fényes nappal is volt...gondoltuk kutya már nem jöhet...és hát a vadak sem pihennek ember által lakott helyen...
Ezen eszmefuttatásunkról egy gyönyörű őz bak nem értesült...így a frászt hozta ránk, miközben ijedten riadt fel délutáni szendergéséből az elhagyatott udvaron...
Bevallom azóta sem tudom biztosan...ki volt, aki jobban megijedt a másiktól...
Ezek után a bátrabban körülnéztek az udvaron...ki tudja van-e még valaki?...
...csendben reménykedtem, hogy "egyedül" vagyunk :-)
Itt már kicsit alább hagyott az izgalom :-)
:-)
Végre találtunk valakit, akitől sikerült útbaigazítást kapnunk hogyan juthatunk kevésbé élményekkel teli úton a Szigligeti várhoz...
Nos...MI cukit is választottuk :-)
Újra a járt úton...távolodva Szigligettől :-)
Következő úticélunk...maga a Szent György-hegy :-)
Gyalogoltunk-gyalogoltunk a magunk belső útján...
Aztán egyszer csak a szőlők közül megérkezett "jóisten", mert mi magunk között így hívtuk Őt...
Szerettünk volna útbaigazítást kérni, hogy merre van olyan út, mely nem az aszfalton visz tovább...mert Isten barmai sokan vannak és nem fértünk el egymás mellett a széles úton... :-)
Olyan szép példánya volt ez a FÉRFIÚI nemnek, hogy nem igen tudtunk...és nem is akartunk...vele vitatkozni, így elvitt bennünket egy gyönyörű helyre pár perc platós kocsikázás után...
Azt mondta, hogy itt megpihenhetünk...mielőtt elindulunk a hegyre :-)
...ja és, hogy menjünk vissza Szent György napján mert nagy itt a dínom-dánom :-)
Kérdeztem, hogy bor folyik-e akkor a kutakból?...hát mert csak úgy nem jövünk ám vissza...!
"Még az is megeshet..." :-)
Gondolkodóba estünk...de még előtte itt megpihentünk ezen a szent helyen:
No...akkor irány tovább...cél a Szent György-hegy!
Nos arra nem gondoltam ekkor még, hogy közel egy óra múlva azokon a bazaltorgonákon lépkedek majd...! :-)
Kemény hegymenet volt...Szent György nem adta könnyen magát...komoly félelem terhektől szabadultam ekkor...ja és néhány kilótól...
A végére még a nap is kisütött a lelkemben :-)
Megpihentünk a széna tetején :-)
Már Nemesgulács határában...mai álmunk színhelyének közelében :-)
Még az Oroszlános kútnál két fiatallal találkoztunk...
Ők ajánlották a nemesgulácsi savanyú víz kútját...ivásra és frissülésre...már oda tartottunk...
Ők ajánlották a nemesgulácsi savanyú víz kútját...ivásra és frissülésre...már oda tartottunk...
Én ott valamilyen fura okból nem készítettem fotókat...pedig ekkor szegődött hozzánk Rejtő Jenő :-)
E napnak reggelén üzenetet kaptam a volt férjemtől, amolyan "fenyegető" félét, ahogyan Ő szokta...mi több, két hónappal az út kezdete előtt visszajött életem eddigi nagy szerelme...asszem ÚTON VAGYOK!!! :-)
E napnak reggelén üzenetet kaptam a volt férjemtől, amolyan "fenyegető" félét, ahogyan Ő szokta...mi több, két hónappal az út kezdete előtt visszajött életem eddigi nagy szerelme...asszem ÚTON VAGYOK!!! :-)
Ahogy érlelődik bennem az út...hamarosan folytatom :-)
Fotókat bővebben a facebook oldalon lehet látni...kérlek látogass el oda is :-)
Szeretettel: M. :-)
