Megtisztító felismerés...

...hogyan is kezdjem...
...vagy éppen honnan...

Gondolkodom...

Aztán kikapcsolom a gondolatokat is...nem agyalok...írom , ami jön...

Így szokott ez zajlani bennem...

Ha "észből" szeretnék valamit a világra hozni...nem sok köszönetben van részem...

Ám ha hagyom magam sodródni...annál nagyobb a lehetőség...

Most sodródom...sodródom az árral...az ujjaim sorra ütik a billentyűket...

Megtisztító felismerés...ez a mai cím...

Egy hete...folyamatosan zakatolt a fejemben...útban az ovi felé...már-már zavaróan...

Akkor ért véget...amikor papír és toll híján elővettem "okos telefonom" jegyzet részét...és "jegyzetelni" kezdtem...életemben először...

Fogalmam sem volt mihez kezdek majd ezzel a két szóval...de végre...csend lett és nem zakatolt tovább...

...MEGTISZTÍTÁS...erre a szóra rögtön a só jutott eszembe...a Parajdi só...de valahogy most azt érzem...nem erről van szó...itt valami más van a levegőben...

...aztán a FELISMERÉS...no itt már voltak ötleteim...

...és szép lassan elérkeztem a Meghitt pillanatok terápiámhoz...

Gyakorolok...gyakorolok...már a finisben vagyok...vagyunk...

...és mivel része a mindennapjaimnak...az enyémeknek is...jönnek a felismerések...

Ez egy különleges csomag lesz...egy különleges meditáció...bár szívem szerint nem is nevezném annak...

...mert a szó szoros értelmében nem is meditáció...

DE nem tudom minek is nevezhetném?...

Miközben ezeket a gyakorlatokat...meditációkat végzem...egyre jobban szeretem önmagam...és erre biztatok másokat is...a magam lehetőségeivel...

Minél többet alkalmazom...annál hevesebben törnek fel bennem a régi sebek...

A régi jól elnyomott sebek...a régi magammal hozott beidegződések...talán szépmamám...dédmamám...nagyikám által megoldatlan , életeken át cipelt fájdalmaik...és csatlakozhat hozzájuk Édesanyám...hiszen már nincs közöttünk Ő sem...

A terhet "letették"...

Ránk hagyták...

Nem szándékosan van ez így...egyszerűen...EZ AZ ÉLET TÖRVÉNYE...

De Én már nem akarom ezt a terhet cipelni...nem akarom megnyomorítani az életemet...és nem szeretném tovább adni sem...

Nekem is jogom van a szép és boldog élethez...

Ahogyan átélem fürdés közben a szeretet mélységét...szinte belém hasítanak a felismerések...

Ahogyan érzékelem Édesanyám simogató...engem simogató kezeit...elérzékenyülök...

Furcsa világba kerülünk ilyenkor...ha engedünk a pillanatnak...ha nem befolyásoljuk...és nem akarunk irányítani...

Engedjük , hogy magával ragadjon a múlt...jelen...és talán a jövő is....

Ez itt mind egyszerre...

Vannak pillanatok , amikor nevén tudom nevezni azt , ami felfelé törekszik...de van amikor névtelen marad...

Eleinte mindenáron tudni akartam mi minden jön fel...
De ma már tudom...nem kell mindig néven nevezni...

A gyógyulás ettől függetlenül is működik...

Ugyan honnan is tudhatnám teljes valóságban mi történt a szépnagyival...dédnagyival... ?
Nagyikámról már lehetnek sejtéseim...és Anyuról is...

De ezek csupán sejtések...az Ő titkaik...és maradjon is az övéké...hiszen benne van a szóban...titok :-)

Szóval...ahogyan haladok végig a testemen...olyan pillanatokat tapasztalok , hogy elakad a lélegzetem...

...hol sírás...hol kacagás...hol néma együttérzés kerít a hatalmába...

Miközben..."csak" fürdöm...a saját kádamban...

Minél tovább alkalmazom a Meghitt pillanatokat...annál mélyebben járok magamban...annál mélyebbről törnek felszínre az érzelmek és érzések...

Olykor mint a vulkán,  amikor sok éves alvás után életre kel benne a tűz...és egy pillanat alatt beborítja fényével az égboltot...

Így jönnek a felismerések...és általuk a gyógyulásom...

Terheimet átadom a víznek...

Egyre inkább érzem...milyen csodálatos és megismételhetetlen teremtménye vagyok Istennek...

Milyen sok hiába való energia és idő ment rá az életemből , hogy ezt elnyomjam magamban...
...hogy teret adtam a társadalom elvárásainak...az engem körül vevők elvárásainak...hogy meg akartam felelni mindenkinek...

Épp "csak" Önmagamat nem vettem észre sohasem...

Milyen sok szenvedést okoztam ezzel magamnak és másoknak egyaránt...

Milyen kár volt...

Nos a Meghitt pillanatok Terápia ehhez nyújt hamarosan segítséget másoknak is...

Felhasználva a víz csodálatos erejét...Édesanyánk emlékét...az illatokat...és nem utolsósorban a Teremtő  szeretetét...

Nos...erről szólt Nekem a "Megtisztító felismerés"...