Más lesz...mert párhuzamosan sok minden történik...
Mivel már egy éve emésztem a gondolatot és figyelem a környezetemet...beszélgetünk is a témáról...úgy gondoltam megosztok belőle néhány gondolatot...
Édesanyám sajnos már jó néhány éve elment tőlünk...
Így ennyi év távlatából néhány hónapja értettem meg...Ő örökre fiatal marad :-)
Édesapám él...lassan 70 éves lesz :-)
Egész életében tetterős férfi volt...mindig jött-ment , ahogyan az életvitele kívánta...
Ma sem látszik rajta a kora...egyszerűen szerencsés géneket örökölt...pedig talán az élet hozzá sem volt mindig kegyes...
Végig élte mindazt , amit jómagam élek még mindig a gyermekeimtől...hatalmas közönyt...
...és a sors "fintora" , hogy ezt éppen Én tettem vele anno...gyerek fejjel...
Amikor a szüleinkre nézünk azt hisszük örökké fiatalok maradnak...
...és bár tudjuk,hogy nem így van...de nem látjuk meg...szándékosan nem akarjuk meglátni...
A tavalyi év két olyan betegséget hozott az életében amibe , más külön-külön is belehalhat...vagy élete hátralévő részére magatehetetlenné válik...
Aput két hónapon belül érte mind a kettő...így a tavaszt , nyarat és őszt ágyban vagy gyógyulással töltötte...kimaradt egy év kertészkedés az életéből...egy év rendszeres szeretetteljes kerti munka...
Csodálatosan felépült...ami elsősorban az otthoni szeretettel teli gondoskodásnak köszönhető...szerintem :-)
Visszakapta a jogosítványát is...tehát elméletileg mindennek vissza kellett volna állnia a régi kerékvágásba...
Látszólag így is történt...új év...egész évben kerti munka...rendszeres mozgás... :-)
De Apu megváltozott...
Valami történt időközben...
Egészsége korához képest most is remek...
Türelmetlenné vált..úgy viselkedik , ahogyan sohasem láttuk...úgy beszél , ahogyan sohasem hallottuk...
Türelmetlenné vált...elsősorban önmagával szemben...az egy év kényszerpihenő kihozta az idősödés jeleit...
...és ezt otthon senki nem vette észre...
Apukánk már nem 40-50-60 éves...hanem közel 70 !
Én voltam az egyetlen , aki sok hihetetlen konfliktus után megkérdeztem , hogy mi az ami bánja...mi történik benne...miért viselkedik úgy ahogyan viselkedik ?
Ezután beszélgettünk a testvéreimmel...4-en vagyunk...
....senkinek nem tűnt fel , hogy Apu megöregedett...?
...és sajnos Apu ezt képtelen elfogadni...
Képtelen feldolgozni , hogy egyszer csak "rászakadt" az "öregség" ...az örök tevékeny férfiból nehézkesebb és kissé ügyetlenebb...darabosabb ember lett...
Ma is egész nap kint van a kertben ha teheti...kertjének csudájára járnak ma is...abban még egy gazt sem láttam életemben...
De mindez már sokkal lassabban megy...több pihenést igényel...
Sokat elmélkedem rajta...mivel is segíthetnék?
A beszélgetésen kívül nem találtam jobb megoldást...jobb terápiát...amiben Ő is partner lenne...
Így ha lehet...megyek...sokkal ritkábban mint azt Én szeretném...
Ahogyan ezeket a dolgokat tapasztalom...egyre világosabb lesz számomra , hogy vannak emberek akik egész életükben nem veszik észre szüleik lassú elmúlását...
Ha betegek lesznek...akkor is csupán a betegség miatti elmúlásra figyelnek és nem veszik észre azt , hogy a testük is természetszerűleg öregszik...legfeljebb a betegség által sajnos gyorsabb a folyamat...
Ahogyan Mi gyermekek örökké gyermekei maradunk a szüleinknek...a szüleink mindig a Mi fiatal szüleink maradnak...
De tudomásul kellene vennünk az elmúlásukat...és figyelni...segíteni kellene nekik...
Meg kellene végre kérdezni Tőlük...mit éreznek , fáj-e valahol...mit éreznek másként az elmúlás miatt...milyen segítséget adhatnánk...milyen emlékeket őriznek magukban...milyen titkaik vannak...(talán ma már elmesélik...)...szóval törődni kellene végre Velük is...
Hát ennyit gondolatébresztőnek...
Itt a tél...jönnek az ünnepek...ennél szebb időszakot el sem tudok ehhez képzelni...
Lássuk meg szüleink elmúlását...mert soha többé nem jönnek vissza...és késő lesz rajta búslakodni...mert remélem azért legalább elvesztésük után vannak , akik búslakodnak az elmulasztott percek miatt...
Szeretettel : M. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése