Yael érzései...

 Kedves Olvasóm :-)

Ma egy gyönyörű, fiatal Hölgy, Édesanya

sorait osztom meg veletek...

Hosszú napok és álmatlan éjszakák 

eredményezték a közzététel 

engedélyezését...

 Egyetlen betűjén sem változtattam, 

tiszteletben tartva Yael érzéseit...

Fogadjátok nyitott szívvel és szeretettel...

    Köszönöm :-)

 "Életem nagyon nehéz évein 

vagyok túl.. 

9 évig voltam pánikbeteg. 

Soha nem mentem orvoshoz, magam

 gyógyultam. Közel egy évvel ezelőtt 

belekezdtem egy komoly méregtelenítő 

kúrába, azóta gyógyul a testem és a 

lelkem.

Sokat változtam, sokáig eljutottam ebben 

a folyamatban, de önmagam elfogadása 

nem ment.  

Egy éve dolgozok együtt egy  kineziológussal, akivel  az elmúlt 

három alkalommal mindig ugyanaz a feladat került elő... 

elfogadom a testemet az életben vállalt 

feladataim 

betöltésére...

Pár hete, amikor jelentkeztem neked úgy éreztem, hogy  nem 

bírom tovább.. nem bírom cipelni azt a terhet, hogy nem fogadom

el magam olyannak amilyen vagyok. Beleroppanok, 

megfulladok.... én EZT A TESTET választottam erre 

az életre,

ebből kell tanulnom, ezt kell elfogadnom, ezt kell

szeretnem úgy ahogy van és kihoznom belőle a 

legjobbat. 

Nem szólhat az életem egy önmagammal folytatott

örökös küzdelemről. 

Élni akarok, szeretni és élvezni a testemet és 

mindent amit gyújt.

Ekkor, amint ez megfogalmazódott bennem elindult egy

gyönyörűséges és félelmetes folyamat.

Nap mint nap a lelkem új és új oldalát ismerem és

 tapasztalom

meg, más és más dimenzióit, a női lélek minden

 árnyalatát ...  

A testem és a lelkem is a végtelenségig 

lecsupaszítottam... hogy formálhassam. 

Nagyon nehéz tartanom ezeket az új érzéseket, 

mindazt ami 

megfogalmazódott bennem az elmúlt hetekben.

Az örökös harc, hogy nőként nem fogadjuk el 

magunkat mindennél veszélyesebb.

Ez az örökös küzdelem önmagunkkal

teljesen elfordítja a figyelmünket a leglényegesebbről.

Mi maga vagyunk a kerek egész, az áramlás, a teremtés, a

 puhaságunkkal, gömbölyűségünkkel, a lágyságunkkal az élet

lüktetése vagyunk. Az élet vagyunk... és ezt elfelejtjük... mert a

figyelmünket elfordítjuk erről és valaki mássá akarunk válni.

Megszerettem a gömbölyűségemet...az élet akarok lenni, a

lágyság, az áramlás, a lüktetés.

 

Ha nem fogadjuk ezt el, leállítjuk ezt az áramlást, a teremtést,

meghal minden. 

Pedig ebből a lüktetésből és áramlásból a férfi anyagot teremt.

Gyönyörűséges....

Megszerettem a gömbölyűségemet, mert ez maga az élet. 

Nem harcolok ellene, de mindent megteszek a testemért, az 

egészségemért. 

Én így vagyok kerek, egész.... és ezt az érzést most tartanom kell, 

ha elhalványul erősítenem, nap mint nap tudatosítanom.... de néha

úgy érzem, nem megy egyedül…

Ezért volt rám olyan csodás hatással minden, amit az elmúlt 

napokban megosztottál. Palya Bea dala...a Hívlak téged és az 

Elképzelek egy nőt….

Köszönöm.

Yael"